Válasz minden kérdésedre a lakásbiztosítás kapcsán

Lakástűz, villámcsapás, betörés: mindenki tudja, hogy milyen valós veszélyek leselkednek egy átlagos magyar házra, és mégis: valahogy mind abban reménykedünk, hogy ez nem fog velünk megtörténni.

Olyan csak a híradóban fordulhat elő, hogy egy családnak porig ég a háza…

Csak az ismerősök ismerőseinek lakását rabolják ki az éjszaka leple alatt…

Szinte semmi a matematikai esélye annak, hogy egy villám csapjon az én otthonomba…

És mégis, amikor megtörténik a katasztrófa, csak azok tudnak legalább egy kicsit fellélegezni, akik előre gondolkoztak, és megkötötték annak idején a lakásbiztosításukat.

A kockázat mindig fennáll: de fel tudsz rá készülni

Nem kell sokat tenned azért, hogy biztosítani tudd otthonodat.

Ma már a biztosítók legegyszerűbb termékei is tartalmazzák az olyan alap károk megtérítését, mint a viharkár, árvíz, csőtörés, betörés, tűz, stb.

Ha nem vagy tisztában a lehetőségeiddel, vagy csupán bizonytalan vagy az ilyen ügyeket illetően, akkor itt a segítség.

Az első lépés, hogy ezt az oldalt végigolvasod: nem kell félned, nem lesz hosszú, viszont a végére mindent tudni fogsz a lakásbiztosítások működéséről.

A második, hogy ha még maradtak kétségeid, hogy szakértőkhöz fordulsz, akik személyre szabott választ tudnak adni kérdéseidre – ebben a tekintetben a Pannon Safe lakásbiztosítási szakértőit tudom javasolni Neked.

Akkor vágjunk is bele: nézzük meg, miről is szól egyáltalán egy lakásbiztosítás! 

Kezdjük az elején: ki köti a lakásbiztosítást?

Kezdjük az elején: ki köti a lakásbiztosítást?

Rengeteg kérdés és tévhit van a lakásbiztosítás kapcsán: az egyik ilyen például, ami rengeteg ember fejében él, hogy egy lakásra csak a tulajdonosa köthet biztosítást.
Valójában ilyen jellegű megkötések nincsenek: gyakorlatilag bárki köthet biztosítást, aki érdekelt abban, hogy az adott ingatlan épségben maradjon. 

Ebbe beletartozik:
• a tulajdonos,
• a résztulajdonos,
• a bérlő,
de akár más javára is köthetünk szerződést.

Fontos viszont, hogy a szerződő mindig ez a személy lesz, és az érintetteket neki kell tájékoztatnia a szerződés tartalmáról.

Ha a lakásra, amiben éltek, maga a társasház kötött biztosítást, akkor nektek gyakorlatilag semmi dolgotok nincs – de ebben az esetben is érdemes elgondolkozni azon, hogy a lakásban tárolt értéktárgyaitokra nem érné-e meg biztosítást kötni. 

Határozzuk meg a szerződéskötés legfontosabb szereplőit!

Megbeszéltük tehát, hogy a szerződő az a személy (vagy szervezet), akinek érdeke, hogy az esetleges kár megtérüljön.  A szerződő fizeti a biztosítási díjat (akkor is, ha ő egyébként nem él az ingatlanban), és neki kell minden, a szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatot megtenni. Ebből következően látszik, hogy a szerződő nem mindig azonos a biztosítottal. A biztosított az, akié a megőrizni kívánt vagyon – ha nem ő köti a szerződést, a szerződőnek akkor is kötelessége mindenről tájékoztatnia. 
Ez eddig tehát tiszta: adott a biztosító, adott a biztosított, és adott a szerződő is – ki az, aki még beleszólhat a szerződésbe?  Ha egy lakásvásárlást hitelből finanszírozunk (ami elég gyakori eset), akkor a kölcsönt adó bank általában egy zálogszerződést köt a hitelfelvevővel, és akár szerződésben is kötelezheti rá, hogy biztosítást kössön az adott ingatlanra. Ők tehát a történet élő szereplői – most beszéljünk az érintett vagyontárgyakról! 

Második kérdés: mit tudunk biztosítani?

Kezdjük a legalapvetőbbeknél, amiket máris két csoportra lehet osztani: épületekre és építményekre.

Hagyjuk most a bonyolult jogi definíciókat, és ragadjuk meg a kettő közötti különbséget a legegyszerűbb módon: épületnek számít az, amit arra terveztek, hogy emberek tartózkodjanak benne, és építmény minden más, ami a talajhoz szilárdan kapcsolódik, de erre nem alkalmas (pl. kerítés, járda, stb.).

Ezeken a kategóriákon belül egyébként mindegy, hogy milyen gyakran használjuk az adott ingatlant: csak a vakációk során használt nyaralókra is ugyanúgy lehet biztosítást kötni, mint a családi fészekre.

Ezek az ingatlanok: szóba kerülhetnek ezen belül a házban található ingóságok is: bútorok, berendezések, lámpák, elektronikai eszközök – ezekre szintén lehet vagyonbiztosítást kötni.

Mi nem biztosítható?

Mi nem biztosítható?

Bár a gondolatainkban a telek szorosan hozzákapcsolódik egy házhoz, amire építették, de biztosítási szempontból ez nem így van.

A telek maga hagyományos lakásbiztosítás keretein belül nem biztosítható.

Ennél egy fokkal érdekesebb kérdés az építkezés: találni olyan biztosítót a piacon, amelyik vállalja, hogy az építés alatt álló épületet is biztosítja – persze a megszokottnál magasabb összegért.

Ez azonban nem mindenkire igaz – sok esetben azonban lehet kötni külön építés-szerelés biztosítást is, amely kiterjed a szerkezeti elemektől kezdve az építőanyagokon át a villamos berendezésekig mindenre.

Ha már az építkezés során, vagy átépítés kapcsán szeretnéd biztonságban tudni a vagyonodat, akkor érdemes ilyen biztosítást kötnöd.

És akkor térjünk át itt is az ingóságokra: vannak olyan kiemelt értékű vagyontárgyak, amik biztosítása csak állandóan lakott épületekben megoldható.

A nyaralókban tartott ékszerek, festmények, régiségek drágakövek, és 150.000 forint feletti értékű műszaki berendezések, és ezekhez hasonló értéktárgyakat nem lehet ilyen módon biztosítani.

Mit jelent a felelősségbiztosítás?

A lakásbiztosítással kapcsolatos alapfogalmakat már ismered: egy kivételével.

Autó esetében kötelező a felelősségbiztosítás – ingatlan esetében ez nincs így, mégis érdemes mindenkinek elgondolkodnia rajta, hogy olyan szerződést köt, ami ezt is tartalmazza.

A lényege ennek gyakorlatilag ugyanaz, mint a KGFB-nek – azokra az esetekre vonatkozik, amikor olyan kár születik valaki más tulajdonában, amihez nekünk is közünk van valamilyen formában.

Csak hogy érthetőbb legyen, vegyünk egy klasszikus hétköznapi példát: kinek kell fizetnie, amikor egy társasházban valaki eláztatja az alatta lakót?

Értelemszerűen a károkozóé a kártérítés felelőssége: ha viszont az illető kötött felelősségbiztosítást, akkor a biztosítója fedezi az adott összeget.

Beszéljünk az alulbiztosítottságról!

A biztosítás díja értelemszerűen egy fontos pont, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, és amiről mindenképp kell beszélnünk ennek kapcsán, az az alulbiztosítottság kérdése.

Persze, mindenki szeretné, ha a biztosítási költségei alacsonyak lennének, de az alulbiztosítottság egy igen komoly probléma, amivel nem akarsz akkor szembesülni, amikor bekövetkezik a legrosszabb. 

A biztosítók ugyanis csak az ingatlan valódi értékének és a biztosítási összegnek az arányában fizetnek a kár bekövetkezte esetén: értelemszerűen minél közelebb van ez a két szám egymáshoz, annál nagyobb mértékben számíthatunk arra, hogy a kifizetett összeg fedezni fogja a helyreállítási költségeket.

Egyszerűbben megfogalmazva: ha egy tűzeset során az otthonunk teljesen leég, és az újraépítés 15 millió forintba kerül, de a korábban megállapított biztosítási összeg csak 10 millió forint, akkor a biztosító csak az utóbbit fogja kifizetni.

Ezt nevezik alulbiztosítottságnak, és gondolom nem kell magyarázni, hogy milyen veszélyeket rejt magában.

A biztosítók éppen ennek elkerülése végett határoznak meg mindig egy minimum összeget az adott ingatlan egyedi tulajdonságainak figyelembevételével. 

Miből áll tehát össze a biztosítás összege?

A kulcsfogalom itt az épületérték, aminek kiszámításához az ingatlan hasznos alapterületét szorozzák meg az újjáépítés négyzetméterárával – ez határozza majd meg végül a minimum összeget, amiről az imént beszéltünk.

Fontos, hogy ebben az esetben nem elegendő a „megnézem az ingatlanhirdetések között, körülbelül mennyibe kerül egy olyan ház, mint az enyém” – hozzáállás.

A biztosításnak mindig az újjáépítést, a felújítást kell fedeznie. 

Mi történik betöréses lopás esetén?

Mi történik betöréses lopás esetén?

Eddig az ingatlanokról volt szó, most beszéljünk az ingóságokról is.

Ebben az esetben a Te dolgod, hogy megállapítsd az adott tárgy pontos értékét, de értelemszerűen itt is meg fognak állapítani a biztosító társaságok egy minimum összeget, hogy az alulbiztosítottságot elkerüljük.

De ne felejtsük el azt sem, hogy értéktárgyaink nem egyedül a megsemmisülés veszélyének vannak kitéve: a lopás lehetősége is fennáll ezek esetében.

Ahhoz, hogy a biztosítási szerződésünk az ebből fakadó károkat is fedezni tudja, komoly követelményeknek kell megfelelnie az otthonunknak.

Minél nagyobb a bent őrzött érték, annál komolyabb biztonsági előírásoknak kell megfelelnünk.

Alapvetően elmondható, hogy a legtöbb biztosító inkább a betörés megelőzését tartja fontosnak, így a biztonsági kamerák, és riasztók felszerelése messze kevesebb értékkel bír a szemükben, mint az erősebb zárak, magasabb kerítések, stb.

Ha betörés történik az otthonodban, akkor legfeljebb 2 napod van rá, hogy értesítsd erről a biztosítót – értelemszerűen előtte a rendőrséget kell hívni, és a kifizetéshez is szükség lesz majd a hivatalos feljelentésre, és a helyszíni jegyzőkönyvre is. 

Mi a helyzet az árvízkárral?

Magyarország az élen jár az árvízveszélynek kitett területek arányát tekintve egész Európában, és ennek megfelelően a hazai biztosítók is kitérnek a szerződéseikben az árvízkárra.

Itt is komoly szerepe van viszont a megelőzésnek: a veszélyeztetett régiókban található ingatlanok esetében például követelmény, hogy a ház pillérekre, cölöpökre legyen építve, különben a biztosító nem fizet árvízkár esetén.

Azt is érdemes figyelni, hogy nem egyszer volt már olyanra példa, hogy a veszélyeztetetett területeken túlra is kiöntött valamelyik nagyobb folyónk – tehát nem csak az lehet ebben érintett, aki a folyó partjára építtet.

Mit kell tudni a tűzkárról?

Mit kell tudni a tűzkárról?

Egyértelműnek tűnik, mégis, az apróbb kérdésekben elég sok félreértés születhet a tűzkárral kapcsolatban.

Tisztázzuk ezt röviden: mi nem tekinthető tűzkárnak?

Ez főleg akkor merül fel, amikor olyan tárgyak, berendezések kapcsán keletkezik kár, amelyeknek a rendeltetésük, hogy tűzzel, vagy legalább magas hővel dolgozzanak: ilyenek a sütők, kandallók, vasalók, stb.

Amennyiben a tűz ezekből nem terjed tovább, az nem számít tűzkárnak: magyarul a koromszennyeződés nem tekinthető kárnak.

Ha valami nem ég nyílt lánggal, csak izzik, vagy parázslik, az szintén nem okozhat hivatalosan tűzkárt.

Azt viszont tudni kell, hogy ha valódi tűz keletkezik a lakásban, akkor nem csak a lángok okozta pusztítást téríti meg a biztosító, de azt a kárt is, ami az oltás során keletkezett az otthonunkban.  

Néhány szóban a viharkárról

Viharkárt hivatalosan az 54 km/h-nál nagyobb sebességű szél tud okozni: ez már rendesen megtépázhatja a tetőnket és még sorolhatnánk, mennyi problémát tud okozni (fontos: van olyan biztosító, amelyik máshogy határozza meg a szükséges szélerősséget, ezért a szerződéskötéskor mindig figyeljünk oda, hogy az adott társaság hogyan nyilatkozik erről).

Ugyanígy a viharkárhoz kapcsolódik az, ha a fentiek következményeként beázás történik az otthonunkban, illetve, ha a szél által felkapott, elmozdított tárgyak tesznek tönkre valamit nálunk.

Fontos, hogy adott esetben bár a szél vágta be ablakainkat, a betört üvegek nem a viharkár, hanem az üvegkár kategóriába tartoznak, ami más eljárást követel meg a felméréskor. 

És végül: mire figyeljek, ha végre megkötöttem a lakásbiztosításom?

És végül: mire figyeljek, ha végre megkötöttem a lakásbiztosításom?

Meghoztad a végső döntést, kiválasztottad a megfelelő társaság megfelelő csomagját, és elkezdted fizetni a biztosítási díjat.

Mi a teendő?

Folytasd így tovább!

A rendszeres, határidőn belüli fizetés kiemelten fontos, és nem engedheted meg magadnak, hogy ennek hiánya miatt kelljen neked esetleg pótdíjat fizetned, vagy ami még rosszabb: hogy emiatt veszítsd el a teljes biztosításod.

Ha ennél részletesebben is szeretnél figyelni a biztosításodra, akkor érdemes figyelemmel kísérned, hogyan változnak évente az egyes biztosítási értékhatárok, hátha módosítani kell őket a jövőben.
A harmadik plusz jótanács pedig, hogy akkor is figyeld a különböző új ajánlatokat, ha egyébként nem aktuális a biztosítás újrakötése: mindig jönnek új termékek a piacra, és lehetséges, hogy jobban jársz, ha időnként új szerződésre váltasz.

Ha szeretnéd felmondani a szerződésed, akkor erre a szerződés megkötésének évfordulója előtti 30. napig van lehetőséged. 

Egy plusz tipp: figyelj oda a felújításnál

Van még egy olyan tudnivaló, amire sokan nem figyelnek, mert nem is gondolnák, hogy ennek hatása lehet a biztosításra.

Miért szoktuk felújítani a lakásunkat?

Hogy kényelmesebb, szebb, jobban használható legyen: egyszóval az értékét növeljük, nem igaz?

Márpedig, ha valaminek nagyobb az értéke, akkor ehhez mérten magasabb biztosítási összegnek kell tartoznia hozzá.

Magyarul tehát, ha kibővítitek a lakást, vagy korszerűsítitek a fűtésrendszert, azzal lehet, hogy máris nagyobb értéket adtok az otthonotoknak, és innentől kezdve nagyobb biztosítási díjat is kéne fizetnetek – a másik lehetőség az alulbiztosítottság, tehát hogy egy káreset után nem fogtok annyi pénzt kapni, amiből helyre tudnátok hozni a házatokat.

Ne hagyd elavulni az otthonod

Ne hagyd elavulni az otthonod

A biztosító a biztosítási összeg alapján téríti meg az otthonodat ért kárt – ez már tiszta.

Abban az esetben viszont, ha a ház már elöregedett, nincs rendesen karbantartva, ezáltal pedig jelentősen megnő az különböző káresetek kockázata, akkor a térítés összege ezzel arányosan csökkenni kezd.

És ez nem azért van, mert a biztosítók szeretnének minden alkalmat megragadni arra, hogy kibújjanak a fizetés alól.

Egészen pontosan jogszabályok határozzák meg ezt a kérdést: ugyanis abban az esetben, ha valaki nagyobb biztosítási összeget kap, mint amekkora a ház valódi értéke, az bűncselekményt követ el, hiszen ez haszonszerzésnek minősül.

Tartsd meg hát az otthonodat azon az értéken, ami a szerződéskötés pillanatában volt, vagy legfeljebb csak emelj rajta – a biztosítási díj figyelembevétele mellett. 

Összefoglalva: mit érdemes tudni a lakásbiztosításról?

A legfontosabb kérdés, amit már most szögezzünk le: lakásbiztosításra szükséged van, és ebben nem lehet vitát nyitni.

Soha nem tudhatod, mikor éri nagyobb baleset az otthonodat, és ha nem akarsz egy ilyen helyzetben teljesen kiszolgáltatottá válni, akkor szükséged lesz arra a pénzre, amit a szolgáltatók nyújtanak Neked.

És ne feledd: nem csak az ingatlan tulajdonosa köthet biztosítást: albérlőként akár te magad is köthetsz biztosítást a lakásban, amiben élsz (de persze erről mindenképp beszélned kell a tulajdonossal is).

Van különbség az ingatlan, és a benne tárolt ingóságok biztosítása között, és az sem mindegy, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik az adott épület – ha bármi kérdésed van a biztosításokkal kapcsolatban, mindig kérd ki szakértők véleményét!

Lakásbiztosítás